Fotó: www.napi.hu

 

Ugrásszerűen megnőtt a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége az elmúlt években - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

A közlemény szerint összes teljesítőképességük 0,51 megawatt (MW) volt 2008 végén, ami 2014 végére meghaladta a 69 megawattot. A beépített teljesítmény döntő hányada, 98,62 százaléka napelem - derül ki a hivatal legfrissebb statisztikai dokumentumából.

A háztartási méretű naperőművek összes teljesítőképessége 2012-ben megnégyszereződött az előző évihez képest, 2013-ban és 2014-ben pedig megduplázódott, beépített teljesítőképességük a tavalyi év végén 68,13 MW volt. Tavaly 8829 háztartási méretű naperőmű volt, ami 82 százalékkal több az előző évinél.

A háztartási méretű kiserőművek olyan kisfeszültségű - 1 kilovoltnál (kV) nem nagyobb feszültségű - hálózatra csatlakozó erőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA). Ezek általában legfeljebb 50 kilowatt (kW) beépített teljesítőképességű kiserőművek - közölték.

 

Már nem az Audi a legtrendibb munkáltató

A Mercedes lett a legvonzóbb munkaadó, letaszítva a trónról az eddig verhetetlennek tűnő Audit. Az autóipar mellett a szolgáltató szektorban dolgoznának legszívesebben a magyar munkavállalók a reprezentatív, független kutatás szerint.

Kép: Audi Hungária

Második alkalommal adták át a legvonzóbb munkaadónak járó Randstad Awardot április 23-án: ezúttal a Mercedes bizonyult a legnépszerűbbnek a magyar munkavállalók körében. A kecskeméti gyár mindössze másfél százalékponttal előzte meg győri vetélytársát – a Mercedesnél a megkérdezettek 67,58 százaléka dolgozna szívesen, míg az Audinál 66,08 százalék vállalna munkát.

A díj alapját képező reprezentatív, független felmérésben a Mercedes több szempont alapján is az élre került: a legtöbb válaszadó szerint itt van a legnagyobb lehetőség a hosszú távú elhelyezkedésre, valamint a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésére, ráadásul a vállalat pénzügyileg is stabil. „Az Audi megítélése volt a legjobb a fizetés és a karrierlehetőségek szempontjából, de ez most nem volt elég a győzelemhez, a munkavállalók ma már több szempontot mérlegelnek” – magyarázta az eredményeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy korcsoportok szerint is különböző, hogy kit tartanak a legvonzóbb munkáltatónak: a fiatalok körében a Samsung, a 25-44 év közöttieknél az Audi, az ennél idősebbeknél pedig a Mercedes nyert. A legérdekesebb feladatokat és a legkellemesebb munkahelyi légkört ugyanakkor az IBM kínálja Magyarországon a felmérés szerint.

Inkább szolgáltatnánk az autóipar helyett

Bár az autóipar vonzereje tovább nőtt, mégis 2015-ben már a szolgáltató szektorban dolgoznának legszívesebben a magyarok – minden második megkérdezett vállalna itt munkát. „Az autóipar csak a Mercedes és az Audi gyárához közel eső régiókban – a Nyugat-Dunántúlon, az Észak- és Dél-Alföldön – tudta megőrizni a vonzerejét a munkavállalók körében, a maradék négy régióból háromban már a szolgáltató cégeket sorolták előbbre az emberek” – tette hozzá Baja Sándor.

A világgazdaság háromnegyedét jelentő 23 országban végzett felmérés egyik legfontosabb tanulsága a díjátadón elhangzottak szerint az, hogy a legnagyobb munkáltatók épp a munkavállalók által fontosnak tartott szempontok szerint teljesítenek gyengébben. „A dolgozók a gazdasági fellendülést kihasználva jó fizetést és kellemes munkahelyi környezetet keresnek, a vállalatok ehelyett a képzési és karrierlehetőségekre helyezik a hangsúlyt. A válság megszűnésével egyre könnyebb állást váltani, ezért a cégeknek minden eszközt meg kell ragadniuk a tehetségek megtartásáért” – mondta Baja Sándor. A Randstad Hungary vezetője beszédében kiállt a közmunka mellett, valamint hangsúlyozta a duális képzés fontosságát és a közoktatás reformjának szükségességét a magyar munkaerő versenyképességének megőrzése érdekében.

Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kiemelte: az, hogy a magyar munkavállalók körében az autóipari és szolgáltató vállalatok a legvonzóbb munkáltatók, hozzájárul ahhoz, hogy a hazai szaktudás ne hagyja el az országot. A járműgyártás bruttó hozzáadott értéke 2013-ban a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték 4,2 százalékát érte el, a szektorban foglalkoztatottak száma 2014 utolsó negyedévében meghaladta a 132 ezret. Továbbá közel 100 szolgáltató központ működik Magyarországon, amelyek 34 ezer munkavállalónak biztosítanak megélhetést. A szolgáltató- valamint az autóiparban – a magyar gazdaság húzóágazatában – tevékenykedő cégek sikere tovább erősíti a kormány azon célkitűzésének megvalósulását, hogy Magyarország Közép-Európában az autóipar és a szolgáltató szektor központjává váljon.

 

Ki jönne haza egyhavi londoni fizetésért?

Gyere haza fiatal! címmel indított programot a kormány, hogy a több százezer külföldön dolgozó magyar közül legalább ötvenet hazacsábítson. Fejenként kétmillió forinttal próbálkoznak, de a VS.hu által megkérdezett fiatalok egytől egyig azt mondták, nincs az a pénz, amiért fognák a batyujukat és hazajönnének. A program legfeljebb azoknak jöhet jól, akik diplomát szereztek ugyan, mégis mosogatnak vagy takarítanak valamelyik nyugat-európai országban, amelynek nyelvét sem beszélik jól.

„Bárki tényleg hazajönne egyhavi londoni fizetésért?” – teszi fel a kérdést egy harmincas éveiben járó, évek óta Londonban élő magyar reklámszakember, akit a kormány legújabb tervéről kérdeztünk. Arról, hogy az állam maximum 2 millió forintos vissza nem térítendő támogatással ösztönözné, hogy aki eddig külföldön dolgozott, az a jövőben inkább Magyarországon helyezkedjen el. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az állami hírtévének azt mondta, nem készpénzt kapnának a fiatalok, hanem lakhatási támogatást és állami segítséggel munkahelyet.

Egy szintén Londonban dolgozó, 22 éves fiatal szerint ez aprópénz a legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező, versenyképes tudást felmutató, sikeres fiatalnak. De így vélekedik más is. Egy Ausztriában dolgozó magyar férfi szerint kétmillió forint elsőre ugyan soknak hangzik, de ő személy szerint ennek a felét megkapja 13. vagy 14. havi fizetésként, szóval, számára nem vonzó az ötlet. „Mi a kénköves pitypangnak kellene ezt a kevéske pénzt lakástámogatásra költeni?! Ha olyan nagyon lakást akarok venni, akkor veszek magamnak” – teszi hozzá a londoni fiatal.

Aki tudta, ezt már eddig is megtette. Ágnes Brüsszelben, az Európai Unió bürokratikus gépezetében dolgozik. Amikor arról kérdeztük, hátrahagyná-e az európai uniós karriert a magyarért cserébe, ezt válaszolta: „Nekem van Pesten lakásom, úgyhogy semmilyen motivációt nem jelentene, ha támogatni próbálnák a lakhatásomat. Ráadásul már nagyon régen élek külföldön (7 éve), és túlzottan be vagyok ide ágyazva (itt is van saját lakás), hogy csak úgy itt hagyjak mindent.”

Egy Ausztriában élő fiatal, a híres börtönével egykor Kazinczy Ferencnek és Batsányi Jánosnak is otthont adó Kufsteinben fuvarozási jogokat forgalmazó Sándor szerint minden egyes külföldön töltött évvel egyenes arányban csökken az esélye annak, hogy valaki ismét Magyarországon folytassa a munkát. Ő – több magyarral együtt – évek óta Ausztriában dolgozik, és nem bánta meg. „Most háromszor annyit keresek Kufsteinben, mint Magyarországon. Én is szívesebben élnék otthon, de ahhoz az kellene, hogy hasonló beosztásban hasonló legyen a fizetésem.” A most bejelentett programról azt gondolja, hú, de nagyon nem vonzó, de próbálkozásnak értékelhető.

A hosszabb cikkért kattintson IDE.

 

6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

 

Az előzetesen közöltnél is árnyalatnyival jobban, 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom februárban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a második becslés alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első becslésében, április 8-án, 0,2 százalékponttal szerényebb növekedést jelzett a hivatal.

A különbség abból ered, hogy a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek vásárlása 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előzetesen jelzett 7,9 százalékkal szemben, míg az élelmiszerek forgalma ugyanúgy 3,3, az üzemanyagoké 11,1 százalékkal nőtt.

Az év első két hónapjában 7,3, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 7,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. Január-februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt 10,3 
százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Idén februárban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 609 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.

Februárban az élelmiszer-kiskereskedelem 79 százalékát adó élelmiszerjellegű 
vegyes üzletek értékesítési volumene 3,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 1,6 százalékkal nőtt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (33 százalék), a használtcikk- (13,9 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (11,4 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (9,3 százalék), valamint a gyógyszer-, gyógyászati termék és illatszer-üzletekben (7,9 százalék). A forgalom volumene 1,2 százalékkal csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben.

A korábbi időszak 40 százalékot közelítő üteméhez képest jóval mérsékeltebben, de továbbra is jelentős, 13,0 százalékos mértékben folytatódott a bővülés az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,8 százalékkal csökkentek.

A KSH a márciusi kiskereskedelmi forgalom alakulásáról szóló első becslését május 6-án teszi közzé.